Több éves hagyomány nálunk, hogy a birsalmasajtot én készítem el a család számára. Ősszel elkészítem, forgatom-szárítgatom és a karácsonyi ajándékok mellé mindenki kap egy kis birscsomagot, étcsokiba mártva vagy csak így natúr. Ki hogy szereti.
Én így készítem:
A birsalma és a cukor aránya: 1 kg tisztított almához 80 dkg cukrot kell kimérni. Ez sajnos elég sok cukor, de amikor kevesebbel készítettem, megpenészedett.
- A birsalmát alaposan megmosom.
- Az almákat feldarabolom, a csutkáját félreteszem (pektin főzhető belőle). A kis tekergő házfoglalókat kilakoltatom.
- Átmosom még egyszer az almát, majd egy nagy lábasban felteszem főni.
- Miután az alma megpuhult, leöntöm a levét. A birsalmalevet érdemes félretenni, mert nagyon finom és egészséges. Turmixba szoktam tenni a gyümölcsök mellé.
- Emberemet megkérem, hogy segítsen, mert egy kis izommunkára is szükség lesz a továbbiakban.
- Én a robotgéppel felaprítom, Ő ezután egy krumplitörőn átnyomja. Lemérem.
- Az átpasszírozott birspépet visszateszem a lábasba és egy negyed órát főzöm, kavargatom.
- Hozzáöntöm a kimért a cukrot és továbbfőzöm, kavargatom.
- Egy fél citromot belefacsarok. (Ez elhagyható.)
- Amikor már szép sűrű, beleöntöm az előkészített, sütőpapírral (vagy folpackkal) kibélelt formába. Elsimítom a tetejét.
- Másnap kiborítom a formából és meleg helyen, minden nap megforgatva szárítom.
- Másfél, két hét múlva már szeletelhető. Zsírpapírba csomagolva száraz helyen sokáig eláll, nálunk kb. szilveszterig marad meg, addig mindenki megeszi a saját adagját, aztán lopkodja a másikét. Igaz Saci? :)
Pár darabot félre szoktam tenni birsalmakompótnak, a füstölt bableves pedig egyszerűen isteni lesz néhány kockától.
Illatosítóként is megállja a helyét, de akkor szőrösen kell hagyni, hogy ne romoljon meg. Az idén nagybátyámnak az a zseniális ötlete támadt, hogy tegyük az autóba illatosítónak. Ki, ha én nem… követtem a példáját, de annyira tömény volt, hogy két nap után kivettem onnan. A birsalma illatot azonban – ekkora már inkább szagot – egy hét után is intenzíven érezni lehetett az autóban. Reggelente, munkába menet sűrű szitkokkal illettem Zsét és magamat is persze, hogy lehetek ennyire hülye, hogy egy ilyen kis térbe birsalmát teszek.
Aztán egyszer, már nem is tudom miért, benéztem az ülés alá és ott vigyorgott rám pár almácska, félig megrohadva, de mosolygósan, szagosan. Gondolom, amikor hoztuk haza Miskolcról, nem figyeltem oda és kigurultak a ládából, majd gyorsan elbújtak az ülés alatt. Mindenesetre illatosítónak ezután csak a szekrény tetején.
saci said:
A Jézuska üzeni, hogy idén hamarabb kell a karácsonyi ajándék-birsalmákat küldeni! ÉÉÉtcsokiban!!!!
Andi said:
:D Nagyon jó cikk. Sajnos nem tértél ki rá (vagy átsiklottam felette), hogy meddig kell főzni összességében. Én is mindent így tettem, ahogy írtad, csak én 2 kg. tiszta áttört péphez “csak” 1 kg. cukrot adtam. Így is borzasztó édes lett. Csak azért nem fog zavarni, mert valószínűleg a fogyasztásáig sose jutunk el: 2 hete főztem már, és még nem keményedik, sőt tegnap meg is penészedett helyenként a hűvös kamrában. Ezeket a részeket jó mélyen kikanalaztam belőle. (Pedig a pektin miatt belefőztem a csutkákat és az almahéjat is.) Ja, és a dió keserű benne, ezt se értem. Több birsalmát biztos nem csinálok :(
Talán az volt a baj, hogy nem főztem túl sokáig, mert már olyan sűrű volt, hogy megállt benne a fakanál, és össze-vissza köpködött, úgy pöfékelt.
Anci falatkái said:
Szia! Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült! Tavaly én is így jártam, de tudom mit rontottam el akkor. Kevesebb ideig kevergettem és nem volt elég meleg a lakásban. Ez furcsán hangozhat, de akkor költöztünk új házba, és nagyon hideg volt de még nem tudtunk fűteni. Célszerű radiátoron vagy annak közelébe szárítani (nem a kamrában) és tényleg fontos, hogy minden nap megforgassuk! Diót nem tettem bele, mert anélkül szeretjük. És valóban köpköd. Nagyon… Szereztem is vele néhány kisebb égési sérülést majd egy nagyobb pulcsit magam elé tartva folytattam. Az biztos, hogy praktikák ide vagy oda, időigényes és pepecselős munka, tényleg csak az vágjon bele, aki szerint ez megéri. Én most is készítettem, szerencsére nagyon jól sikerült, de minden évben elgondolkodom rajta, hogy megcsináljam -e újra. :)